Az előző bejegyzésben a térképen látszik, hogy Akko szintén egy tengerparti város. Északon található. Milyen érdekes, hogy Izraelben télen azt mondják, északon meleg van, délen hideg. :) Ez így is van, mert délen általában hegyvidékes a táj.
Akko-ban is volt idegenvezetőnk, de sajnos nem a legjobb. A pasiról nem tudom megmondani, hogy pontosan mi is volt, arab-e egyáltalán, vagy sem . Inkább egy kissé simlis idegenvezető. :) Túl sok adattal nem rendelkezett, viszont nagyon jól be tudta vinni a csapatot 1-1 üzletbe. :) A főiskolás csellótanárnőm még őszi szünetben, amikor meglátogattam, mesélt arról, hogy amikor ők kint voltak a zenekarral, őket is bevitte a vezetőjük mindenféle üzletbe. Volt, hogy be is harangozta, hogy a legolcsóbb ékszerüzletbe mennek, majd páran átmentek a szomszéd arabhoz, és fele áron vásároltak.
Kénytelen leszek a wikipédiáról kimásolni pár mondatot Akko-ról, majd jönnek a képek.
Akko évezredes város Galileában, a mai Izrael északi területén.
Az óváros a haifai öböl északi részén, egy félszigeten található és egy helyenként 150 méter széles erődítmény védi. A szárazföld felől mára már teljesen körbeveszi az új város.Míg az új városban többségében zsidó a lakosság, az óvárosban szinte kizárólag izraeli arabok laknak és még ma is az egyik legorientálisabb hangulatú város Izraelben
A városnak 2008-ban 46 ezer 300 lakosa volt. (a Marco Polo útikönyv szerint 60ezer lakosa van, de nem találok évszámot)
A városnak több évszázadon keresztül fontos kikötője volt a földközi tenger keleti részén, ez mára már erősen vesztett jelentőségéből. Gazdasági súlya ma az iparnak van, mindenekelőtt a vasfeldolgozásnak. A városnak van vasút-összeköttetése is a Naharija - Haifa vonalon.
Amit az idegenvezetőnk is büszkén elmondott, hogy az UNESCO 2001-ben felvette Akko-t a világörökségek listájára. A Biblia szerint Pál apostol megszállt a városban. A rómaiak kaszárnyavárosként használták, majd a török uralom alatt Ahmed el Dzsezzár pasa nagy építkezéseket valósított meg. Ő verte vissza egyébként Napóleon ostromát is.
Hán el Undán: 1785-ben Ahmed el Dzsezzár építtete ezt az oszlopos karavánszerájt. Lent istállók, fent a galérián pedig a szobák vannak.
Pár kép az óvárosról, és a kikötőről:
Az idegenvezetőnk roppant büszkén mesélte, hogy az első nyilvános wc-t láthatjuk. :) A falban a bemetszések a vezetékek, ha a gyatra angol tudásommal jól értettem. :)
Itt látható, hogy a feltárások még nem fejeződtek be:
Most a piacot, a belvárosi életet mutatom be. Kaptunk 45-50 percet szabadon. Nem mehettem szabadon tanár létemre, mert pár 18 éven alulinak hozzám kellett vergődnie, mégis itt még sikerült egész nyugodtan nézelődnöm. Közben találkoztunk Benivel, aki az ottani zeneiskolában tanít. Innentől volt az egész csak igazán érdekes, mert Beni fordított, és ismert mindent: fűszereket, édességeket, halakat, stb-stb. Így sokkal többet értettünk. Ő mutatta meg az ottani "snack"-et: főtt csicseriborsó, vagy valamilyen lóbab szerű bab leöntve savanyú fűszeres lével.
Még valami, amit csak Akko-ban láttam, és életemben nem jutott volna eszembe:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése