Ott tartottam, hogy reggel ébredés után nem sokkal le is szálltunk a vonatról Surat Thani varosban. 7:07 helyett kb 7:30/40-körül érkeztunk. Ott egy buszmegállóban mindenkinek átváltották az internetes nyomtatott papírját igazi kompjegyre, és kaptunk matricát a pólónkra, hogy lássák, ki melyik szigeten fog kiszállni. Egy nagy komp megy. A buszok kb 8:30-kor indultak a kikötőbe, addig gyorsan reggeliztünk. Itt egy fotót már mutattam az előző bejegyzésben. A busz 1,5 órát vitt. Kb 5 perc után megálltunk, és a csomagjainkat átpakolták, hogy máshogy szállítsák. Nem értjük ma sem, hogy miért, ugyanis a kikötőben vagy 10 percet vártunk, mire a csomagunkkal a busz megérkezett. Addigra vagy 500 ember feltódult már. Sokan már a tűző napon ültek a komp tetején. Ezt elkerülve, mikor végre megvoltak a hátizsákok, a hajó végében egyből leültünk 2 műanyag székre. A nagy cuccokat beljebb vittük, hogy ne legyenek vizesek. Kb 1 órás volt a komppal az út.
Az volt az eredeti terv, hogy ahogy a kikötőbe érünk veszünk 2 kombi jegyet 29-én a Phi-Phi szigetekre. Mivel Surat Thaniban megállapodtunk a shuttle járattal, egyből osztottak is szét minket mikrobuszokra. A hostes csaj azt mondta, hogy a jegyez telefonon is megvehetem, vagy bármikor vissza is lehet menni. Jó, gondoltuk akkor majd 25-én fogunk egy iránytaxit, kipróbáljuk, és elmegyünk vele a kikötőbe. Az iránytaxiról eddig annyit találtam, hogy van minden fejlődő országban ilyen. Nekem kép alapján Afrika jut eszembe róla. Egy platós autó, aminek a platóján hosszában padok vannak. Majd lefotózok egyet. Itt a szigeten a part mentén egy gyűrű van. Így azt kell tudni, hogy az úticél melyik irányba van, és az útnak abba az irányába állni, hogy fel lehessen rá pattanni. Azt tudom mèg, hogy le kell inteni és a célnál is jelezni kell, mert nincsenek külön megállói. Ha lesz több infóm, megírom.
Kb 20-30 perces mikrobuszozással megérkeztünk Bo Phut faluba, a Cactus bungalow-ba. A 7. bugalót kaptuk. Kb 60 méterre vagyunk a parttól. A kis teraszon ülve is halljuk a tengert. Egyből vettünk vizet, kipakoltunk, felfedeztük a kis környéket. Kb 3 percre van egy Family Market, ami ugyanaz, mint a 7-Eleven, csak kisebb lánc lehet, mert nincs belső márkája. De ugyanúgy van toast, nescafe, 6 literes (nem is 5) vizes kanniszter, és minden egyéb. Mellette egy kifőzde van. Itt ebédeltünk is olyan tésztalevest. Csirke volt benne: 1 babycsirkecomb és 1 szárny. Fejlődünk, mert a husi részét megettük. A thai kaja nekünk nem is olyan csípős. Mindig jól megpakoljuk az asztalról. Erről nincs fotóm, mert a telefont a bungiban hagytam tölteni, de ha még megyünk, majd lefotózom. (infó: ez Bangkokban 30/35 THB lenne, itt 60 volt. A szigetek drágábbak)
Délután strandoltunk, és felfedeztük a strandunkat: a negyedik szomszédunknálbl láttunk "join ticket"-et, azaz kombi jegyet (összehangolt busz-komp-busz, stb) Ilyet akartunk a kikötőben venni. Találtam anno otthon online is, de arra rájönne a szolgáltatás ára, a hitelkártya díja is, és ezt tényleg elég pár nappal előtte helyben megvenni. Az ithaka app is ezt mondta. Így bementünk rákérdezni. A nő is nagy mágus volt, azt mondta, hogy tartalmaz hotel transzfert az á, így 1000 bath/fő. Mondtam neki, hogy online 800- ért láttam. (azt nem mondtam, hogy 1. Azért be kellene utaznunk a kikötőbe, meg vissza 30-30 percet. 2. Az utazás napján sincs benne hotel transzfer, max az a 150 bathos Lomprayah céges lenne szerintem, amivel tegnap idejöttünk...) Azt mondja a nő: rendben, 900-ért a minénk lehet... :))) gyorsan hazamentünk zséért, és megvettük. Közben a nő bárjában épp koktél happy hour volt, és a lealkudott 200-ból vettünk is 2 koktélt :))))
Este sétáltunk, és vacsiztunk egy aranyos helyen rákos thai curryt és papaya salátát. Az utóbbit Bangkok Charlie diktálta, mint nemzeti kaja. Nagyon finom. Fokhagymás, mogyorós.
Hazafelé vettünk Balunak vietnami papucsot, meg szúnyogriasztó szerpentint a teraszra. (Infó: 150 itt a legegyszerűbb papucs, a Khao San Roadon a csini bambusz papucsom volt 100)
Ez volt tegnap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése